sétálok az utcán. szállingózik a hó. Jókedélyű vagyok. Némileg bohó, a felelőtlenségig. Megdobok hógolyóval egy a kendertüntetéstől kezdve mindig látott solymász nagy magyart. Brahiból visszadob. Meg a haverjai is négyen öten. Van, amelyiket elkapom, van amelyik viszont beleég a testembe olyan erővel jön (kő van benne tán, gondolom). Hátrálok, a duci spann megkérdezi csúfondárosan: mennyit […]
