Sajnos, behaltunk. Nem tartott ki a lelkesedés, ami egy éve újraélesztette a netszinhaz néven futó projektet. Amikor kezdtük, mindennél fontosabbnak tartottuk, hogy egy épp csak megtudott hír, valami érdekes kulturális esemény, vagy akár csak egy vicces netes történés eljusson hozzátok, kedves olvasók. Aztán egyre inkább kezdtem úgy érezni, elfogy körülöttem a levegő, hogy nem tudom kihez beszélek, hallgat-e egyáltalán valaki. Fontos-e ez? Két öngyilkossági kísérlet, melyek közül egyiket sem én követtem el, döbbentett rá, hogy van értelme folytatni. Akárha kútba üvöltenék, van ám ennek bája. Nem tudom feléledünk-e, hiszen most se posztolok a Körmagyarról, a PestiEsti-ről, a Delirium című Cirque du Soleil előadásról vagy a Pán Péter bemutatóról. De szándékomban áll, és fogok is. Erre szólítanak fel az ápolók. Gumifal van.