Stílusgyakorlat órán Győrei Zsolt tanár úr jutalmazott meg minket azzal a hálás feladattal, hogy készítsünk megadott témához drámatervet, és írjunk meg belőle egy jelenetet. A kitűzött téma Médeia körül forog, van benne kannibalizmus, aranygyapjú, herbálfürdő, van tehát mi megragadja a fantáziát. Mivel végül is van némi köze a színházhoz és én, a blog jelenlegi egyedüli társszerzője írtam, gondoltam elérhetővé teszem, okulásotokra. Ja, 12es jambusokban íródott, ha hibát találsz, szándékos:) Előbb a szinopszis jön, aztán a jelenet. Megfilmesítési ötletekkel bombázzatok nyugodtan:)

Apa a kádban
történik Iolkoszban, a palota előtt

Szereplők:

Aiszón, Krétheusz, Iolkosz alapítójának fia,
Médeia, Aiszón menye
Iaszón, Aiszón fia, Médeia férje
Peliasz, Iolkosz királya, Aiszón testvére
Alkésztisz, Péliász lánya
Akasztosz, Péliász fia
Iolkoszi vének kara

Szerkezeti vázlat

Prologosz

Aiszón monológja feltámadása után
az életáram feltámadásának átélt dícsérete
feltárul a múlt: Peliasz és Aiszón konfliktusa a trónért, Aiszón számüzetése, a sarus jóslat, az Argó útja az Aranygyapjúért, Médeia fiatalító varázslata.

Parodosz

Iolkoszi vének ünneplik a megifjodott Aiszónt, és az ifjúság szépségét zengik

1. epeiszodion

Aiszón, Médeia, később Iaszón
Aiszón hálálkodik Médeiának, aki csendre inti. Fontosabb dolguk is van, a Peliasz elleni fellépés. Iaszón érkezik, aki hosszas felismerési jelenetben kételkedik abban, hogy apját látja-e, ketten győzködik, végül - mielőtt Iaszón rátámadna apja emlékének meggyalázójára - Médeia megkéri érintsék össze kezeiket, és Iaszón megenyhül apja érintésére. sietősen távoznak, mert a karvezető a királyi kíséret érkezését jelenti.

1. sztaszimon

A kar az apai örömökről és bánatokról dalol, felidézve több mitológiai történetet (Zeusz apaságai, a Labdakidák apáról fiúra szálló átkai stb.)

2. epeiszodion

Alkésztisz, később Akasztosz

A király kommoszt zeng, melyben testi fájdalmait, fogyó életerejét kárhoztatja gyenge uralkodásáért: Iaszónék hetek óta itt lehetnek Iolkoszban anélkül, hogy lefejezte volna őket.
Lányai képviseletében Alkésztisz szólal fel, aki ismerteti a lányok megoldási javaslatait. Alkésztisz meghalna azért, hogy Peliasz megfiatalodjon, Pisidiké száműzné Iaszónékat, Pelopeia viszályt szítana a házaspár között, Hippothoé pedig kivégezné őket.
Peliasz kioktatja a lányt az uralkodás felelősségéről, és a tanácsadás könnyelműségét ecseteli neki.
Jön Akasztosz, aki arról tudósít, hogy Médeia feldarabolt egy kecskét, aki aztán megfiatalodva új életre kelt. A város felbolydult a varázstettől,

2. sztaszimon
A vének a sok lánygyerek, még több baj igazságát zengik.

3. epeiszodion
Médeia monológjában örvendezik, hogy hamis híreket terjesztve kelt zavart a királyi udvarban. Akasztosz érkezik a király követeként, de Médeia csak még jobban összezavarja egy stychomythicus párbeszédben. Végül Akasztoszt egy közeli erdőbe küldi, ahol egy egész nyáj megfiatalított kecskére lelhet - valójában megbabonázza őt.

3. sztaszimon
A kar az istenektől nyert varázserő emberek feletti hatalmát ecseteli,

4. epeiszodion
Peliasz és Aiszón

Aiszón - Médeia tervét beteljesítendő - bőbeszédű vándorként érkezik az udvarba, hogy magán demonstrálja a fiatalító erőt. Peliasz rég nem látott testvéréről mesél. Peliaszt felbosszantja a száműzött testvér emlékének felidézése, és ráront az ismeretlen vándorra. Hasba döfi Aiszónt, a haldokló testvér felfedi kilétét: anyjuk varázsos szépségéről, a tőle örökölt szemöldökívről beszél, mely mindkettejükben közös. Péliász megroppan, ahogy kezében Aiszón jobb létre szenderül. Utolsó leheletével Aiszón a titokra is fényt derít: Médeia volt, aki megfiatalította őt, vesztére.
A hangos sírásra, nyögésre beront Alkésztisz, aki először tudja meg a lányok közül az igazat. Hogy kétségbeesett, összetört apján segítsen tervet eszel ki: Médiát ráveszi, hogy apját is fiatalítsa meg.

4. sztaszimon
A rossz előérzet, a közelgő baljóslatú vég sejtelme lengi körül a komor kardalt.

5. epeiszodion
Alkésztisz épp azon tűnődik, hogyan mesél el majd mindent a lányoknak, és ki miként fog reagálni, amikor Médeia érkezik. Egyből ráront. Médeia hosszan szabódik, kéreti magát nem képes rá, nem teheti meg kétszer, ilyen rövid idő elteltével. Hízelegnek, kincseket ígérnek, végül Médeai minden átmenet nélkül egyszersak föléjük magasodik, és hatalmas monológjában az emberek győzelméről zeng az istenek felett, az idő meghaladásáról fest lelkesítő víziót. A jelenet végén Alkésztisz megbabonázva követi Médeiat, akivel a lányokért indulnak, no és egy kondérért.

5. sztaszimon
A kar az emberek önhittségéről és megvezethetőségéről beszél, és engesztelő imát mond az isteneknek.

6. epeiszodion
Iaszón remegve bújik meg az egyik sarokban, és nyüszög. Apja rég nem jön, Médiea is eltűnt, ő pedig egyedül érzi magát. A sereg hazatért, nem maradt mellette senki, ráadásul mindenféle kétes hírnökök rémhíreket terjesztenek a városban. Félti Médeiát kétes vállalkozása miatt. Hírnök jő, és tudósít a kételkedő Iaszónnak: a lányok megfőzték apjukat, mjad eszüket vesztve, sikongatva ugrálták körül a kondérben rotyogó tetemet, majd őrületükben apjuk után ugrottak. Kivéve Alkésztiszt, aki elbújdosott. Iaszón nem hisz, elkergeti a hírnököt, és maga is elbujdosik. Médeia jön, szólongatja férjét, aki elősomfordálva anyjaként bújik Médeiához. Médeia, hogy ne izgassa fel, szót se szól Aiszón haláláról, viszont Péliász és lányai haláláról győzelmi éneket zeng. Távozniuk kell, szól férjéhez, aki hiányolja apjukat: Médeia a városon kívülre vezérli a férfit, ahol -állítja - találkozót beszélt meg apjával.

6. sztaszimon
A moirák könyörtelenségéről szól az utolsó sztaszimon.

Exodosz
Akasztosz, visszatérve a hegyekből, kecske de emlékek nélkül is, meglátja apja és testvérei holttestét és új királyként gyilkos bosszút esküszik Iaszón ellen. Ám egyszercsak behoznak egy amulettet, amit messze földről egy királynő küldött neki, és Aksztosz felöltve kecskehangokat hallat és bakugrásban távozik.

Exodikon
A kar kivonulása közben bejelenti a királynélküliség állapotát. Fejetlenség, anarchia vár Iolkoszra, a vének a közeli hegyekbe menekülést fontolgatják távoztukban.

És akkor jöjjön a negyedik epizód szövege, íme:

APA A KÁDBAN

4. epeiszodion

Péliász(beviharzik)
Iolkosz hű isteni, a palotámba tört
egy szélütötte szerzet, jaj, beszéde sért.
Alig hivém, hogy még ilyen(!) halálomig
velem megeshet itt, hogy vádolón elém
lép egy szemét, egy elfajzott, egy ősparaszt,
Meséjével hergelni kezd, hogy már szemem
nem lát mást csak villámokat, a szemtelen
Pedig, hogy látja mint dühöm fakad fekély
gyanánt, történetét nem hagyja el, hanem
jön egyre és ecseteli hülye öcsém
sorsát, azét, akit száműztem már, de rég,
eszem szerint már rég halottnak is hivém.