Meghalt Kakuk Judit

Kakuk Judit a Gödör Klub egyik vezetőjeként tevékenykedett


Kakuk Judit jogász férjével, Filep Ákos építésszel alapítója és működtetője volt a Gödör Klubnak.

2006. november 18-án éjszaka, hosszú betegség után érte a halál. Munkájáért ez évben miniszteri elismerő oklevelet kapott, a Gödör sorsa azonban máig bizonytalan. Kakuk Judit temetésére december 5-én 14.15-kor kerül sor a Farkasréti temetőben. A gyászolók 13.45-kor találkoznak a főbejáratnál.

Judit meghalt, 52 évesen. A kedvessége, a hangja nincs tovább… Ami először hiányzik: váratlan nevetése, ahogy komoly, majdnem szigorú arcából elővillant kislányos jókedvvel a ragyogás. A kórházban még dolgozott, utolsó napjaiban is foglalkoztatta a Gödör Klub jövője. Semmit nem akart lezáratlanul hagyni, felkutatta a Cunami áldozataiért rendezett segélykoncert adományának célállomását, ahonnan elküldték neki az egyik árván maradt kisgyermek fényképét. Nyitottság, tolerancia és következetesség volt számára a törvény, amelyek mentén a közösség ügyeit szolgálta. Útja kitérőin az életéről szőtt látomás vezette, bármennyire is nehezményezték a politikusok és az elkényelmesedett értelmiség, a „deus ex machina” működését megkérdőjelezve, sőt azzal szembeszállva próbálta biztosítani az alternatívnak mondott kultúra feltételeit. A nagyvárosi élet agorájává nőtt Gödör Klubban állami támogatás, hivatali apparátus nélkül, sziszifuszi munkával gazdálkodta ki az európai színvonalú működéshez szükséges forrásokat, a közösség együttműködő figyelmének és tevékeny szeretetének bázisán. A fáradhatatlan odaadás eredményeként létrejött civil kezdeményezésű „szabadiskola” kreatív menedzsereként nap mint nap megvívta a Gödör Klub fennmaradásáért csatáját a politika és az üzlet kalandoraival. Az eredmények közt az egyik legjelentősebb: a Gödör Klubban kialakult természetes közösség identitásra találása, egy közösen megálmodott, reményteljes jövő, amelynek polgárait nem lehet többé puszta tömegként a hatalmi harcok eszközévé tenni. A Petíció a Gödör Klubért továbbra is várja aláíróit, hogy megvalósíthassuk az életünk egészéről szőtt álmainkat. Mi, a Gödör Klubban dolgozó művészek, mély fájdalommal és gyásszal emlékezünk Juditra, akinél szebben kevesen tudtak mosolyogni.

Bárdos Deák Ágnes