Tavaly november 9-én városunk új színfolttal gazdagodott. Az addig kevesek által személyesen átélt flashmob-élmény hirtelen ezrek számára vált ismerős és izgalmas eseménnyé. A Nyugati pályaudvar előtt megrendezett párnacsata hosszú időre feladta a leckét a köztéri abszurd művészeti akciók szervezőinek. Mivel ilyenből hazánkban nagy a hiány, azóta meg kellett elégednünk az előbbinek nyomába se érő alábbiakkal:
- Körzöngő Falsmob a Gellért téren (12 ember)
- BuborékFújó Flashmob a Moszkva téren (100 részvevő)
- Flashmob a zsidónegyedért (100 részvevő)
- Loituma Flashmob (80 részvevő)
Nem soroltam ide, de nyilván meg kell említwni a Ragya-megmozdulás is, amit két hónapnyi kitartó munkával szervezett a Zöld Fiatalok néven népet nevelő környezettudatos szabadcsapat. Az eredményre már nem illett a flashmob jelző, de hatásában, élményben és rendőri felvezetésben mindenképp verte a párnacsatát.
Ja és nem soroltam ide az általam bebukott Élő Szobor flashmobot sem, ami a rossz hely- és időválasztásnak esett áldozatul. A helyzet ezzel az akcióval az volt, hogy a kudarc nyilvános megvallása sokkal jobban sikerült, mint maga az érdektelenségbe fulladó esemény. Nem várt internetes sikere volt az igaz falsmobként végződött szobor-akcnak, sikerült felkerülni az @RC magazin címlapjára, vagy a Szánalmas.hu oldalra.
Külföldön is rengeteg érdekes dolog történt azóta, a buborékos móka, ami kishazánkban tartotta világpremierjét, elért Vancouverbe, majd New Yorkba is, számtalan Zombie Felvonulás mutatta a sötét oldal hatalmát. Vagy épp kacsatáncolva hirdetnek mobilszolgáltatót, mint szingapúrban, elkurvítva a flashmobot, brühhühü.
Aztán, idén ősszel egy John Lennon - kinézetű férfi világhírű lett az utcai ingyenes ölelgetéssel. Azóta minimum két budapesti alkalommal mi is beálltunk a free hug követők táborába. Nagyot fejlődtek a városi játékok is, külföldön Google Maps alapokon és rendkívül szervezetten zajlanak Capture the Flag (Szerezd meg a zászlót) urbánus játékok. De persze ebben sem maradtunk le teljesen: Az sziporkázóan ötletes pesti Kerékpáros Számháború mutatta a honi idiotizmus talán már soha vissza nem szorítható térnyerését.
A lelkes hívek mellett persze felhangosodott az ellenzők tábora is, egyre többen hánynak már a szó meghallásától is, trendi lett köcsögözni a flashmobbereket, talán pont akkor, amikor Tarlós István főpolgármesterjelölt is részese lett az össznépi játéknak, hozzáteszem, sábeszban.
Na persze nem vagyok hülye, se vak, nekem is feltűnt hogy az utóbbi időben Budapestnek szinte ideje sincs, hogy lakói abszurditását ünnepelje. Katasztrófák, permanens tüntetések, demonstrációk, ostromok, barikádok és könnygázbombák korát éljük, aki tehát teheti, otthon marad, meghúzódik.
Az emberben azonban önkéntelen is megszólal a benne lapuló Dávid Ibolyába oltott Vitéz János, és felkiált: harcoljunk a normális hülyeségekért! Küzdjünk az évi egyórányi közös idiótaságunkért! Ne üljünk fel a kétkedők szavainak és foglaljuk vissza az értelmetlen bolondozásnak Budapest köztereit. Mutassuk meg magunknak és a külföldi érdeklődőknek a hídnévszavazások, ciki futballfiaskók, szerencsétlen tömegek tömegszerencsétlenségei után, hogy mi ennél sokkal egészségesebben vagyunk totális őrültek!
Na megyek beveszem a piruláimat.

No user commented in " A flashmob élt és élni fog! De vajon él-e? "
Follow-up comment rss or Leave a TrackbackLeave A Reply